Szeretnék bohóc lenni, olyan,aki mindig nevet,akkor is nevet,ha belülről felemészti a fájdalom,mert nevetni kell mindig,sosem szabad megállni,sosem szabad annak a látszatát kelteni,hogy lehet az ember szomorú,játszani kell a szerepet tovább és tovább,és egyszer talán magunk is elhisszük majd,hogy tényleg nevetünk..igazából_