‎"Ha bánat dúlja lelkedet,
S szíved sajogva ég, 
Ne panaszold el senkinek,
Nehogy gúnyolva légy!
Mosoly lebegjen ajkadon,Míg vérzik a szíved,
Ne lásson át a fátylon
A kíváncsi tömeg!
A bánatod ne lássa meg senki,
De had lássák az emberek,
Hogy egy szívnek megszakadni,
Mosolyogva is lehet!"