Végre túl lettem azon a fiún. 1 év 1 hónap után ideje volt. Már megbeszéljük egymással a szívügyeinket, tanácsokat adunk egymásnak. Örülök is, hogy így alakult. Persze, most van más valaki :DD Több, mint egy év után, ő az első fiú akivel, ha beszélek vagy bármi, közben nem a másik srácra gondolok. És...szeretem.
Annyira jó volt minden. Találkoztunk, már csak az érzés, hogy megölelheted, ott van veled, foghatod a kezét....vissza akarok menni az időben MOST!  Este miután hazaértem természetesen veszekedtünk. Rohadt felemelő érzés, mikor megszeretsz valakit, különleges számora, figyelsz, hogy ne bántsd meg , és 2 mondattal MINDENT elbaszol. Mert természetesen az a 2 mondat félre lett értve, így lett tovább adva stb.......Nem az, hogy egész este sírtam. Végül megbeszéltünk mindent. Ma természetesen megint fel kellett hozni a témát, de nembaaaaj, ma úgy is túl jó napom lett volna ennélkül. 
Tehát, hogy a pozitív dolgokról írjak:
-Csütörtökönként találkozok egy számomra fontos emberrel. Szinte testvérek vagyunk, de eddig sajnos a táv miatt nem nagyont tudtunk találkozni.

-Visszakaptam egy régi barátomat. Egy évig nem beszéltünk.....hiányzott már. De most minden rendben és ez a lényeg. 

Nyár

Annyira jó ez a nyár, sok időm van gondolkodni. Többek között a múlton is, ilyenkor jövök rá, hogy mennyi mindent elrontottam. Egy igazi nyomorultnak érzem magam...főleg most. Szerintem jelen helyezetben senki nem venné észre, ha eltűnnék...na, de mindegy.

Nyári szünet első hetét a Balatonon töltöttük barátnőmmel. Az oké volt.
Mostanában majdnem minden nap csináltam valamit, de mindig volt az az 1-2 itthon ülős nap, amikor emésztettem magam a múlt hibái miatt. Egyszerűen nem tudom túl tenni magam rajta, hogy eldobtam magamtól egy tökéletes embert, az miatt a srác miatt aki már egy éve tetszik. És persze jóban vagyok vele, de tudom, hogy semmi esélyem nála.....úúúristen. Egy teljesen reménytelen dolog miatt tettem tönkre egy alakuló/ épp meglévő kapcsolatot..........gratulálok Vivi, megint ügyes voltál.
Annyira elhittem, hogy nekem ő kell, hogy mindenkit félredobtam. Persze tudtam, hogy esélytelen a dolog, de mégsem tudtam másra úgy nézni. Utólag jöttem rá, hogy mit vesztettem. És természetesen  mindenki most találja ki, hogy neki én kellek ( előtte le sem szartak..) . Megint meg fogom bánni ezt a "más nem kell" dolgot, de egyszerűen  nem kell és kész  ( kivéve, ha nagyon szexi az illető >< ) A vicc, hogy még csak szerelmes sem vagyok....mennyi problémám lesz még ebből.

Beszéljünk inkább a tegnapról. Tökéletes este volt, hiányos, de tökéletes társasággal. Hihetetlen jó érzés végig nézni, ahogy egy számodra fontos ember álma valóra válik. Amikor tudod, hogy mennyit dolgozott érte, hogy napokig nem aludt, hogy már kb élőhalott volt az illető, és végre eredménye is van a munkájának. Nem beszélve arról, hogy milyen jól éreztük magunkat fellépésük alatt. (: Ééééés igen! Nyert a Babes in the Wood ! http://www.youtube.com/watch?v=_E51b_wAQak Ügyik voltak a bébik, megérdemelték. :3

utolsó napok emlékére ez a sok kép :D

Úristen....nem tudom mi van velem napok óta. Elkezdek sírni azért, mert valaki rám néz?!?!?!?!?!?
Nyűgös vagyok, féltékeny vagyok,  csalódott vagyok, össze vagyok zavarodva,  és mindenki irritál, de mégis szükségem van a társaságra.
Itt a nyári szünet, minden diák álma...ennek örülök is , meg nem is. 
Örülök, mert jó az idő, "szabadság",  nem kell minden nap jópofiznom bizonyos emberekkel, de jövőre 4 osztálytárssal kevesebb lesz ...abból 3 számomra fontos. És a barátaim is messze laknak, így nyáron nem túl sűrűn tudunk majd találkozni. 

Ez nem a témához kapcsolódik, de annyira idegesítő, amikor az emberek olyan dolgokról okoskodnak, amiről semmit nem tudnak. És elmondják a saját faszságukat (már bocsánat.) olyan embereknek akik érdeklődnek a témában, majd ők is tovább adják és a végén minden ember abban a hitben fog élni, hogy az már pedig úgy van, holott szemmel látható, hogy egyátalán nincs úgy, de ők mégis  mindenkit szidnak aki az igazat mondja.....


Na, de csak nyugalom. Jövőhéten megyünk Balatonra barátnőmmel. 
AAAAAAAAAAAA nagyon várom már :D 
Bulizós, jó nyarat mindenkinek!

Van az a srác........még mindig nem tudom őt figyelmen kívül hagyni. Már 10 hónapja tetszik...5 hónapja ismerem is :ddd Azóta már nem csak a külsőleg tartom helyesnek..ő ember, úgy értem EMBER.
Mindneki mondja, hogy mennyire bejövök neki, de nem tudom....jó tény, hogy kibaszott cuki velem, de mi van , ha ő alapból ilyen? :c
Én amúgy is egy félénk ember vagyok ilyen téren, hát még vele...
Nyáron lesz egy buli, ahol mindketten ott leszünk, remélem ott lesz valami. Tegnap rámtört a félelem, hogy elvesztem. Barátnőmnek tetszett egy srác, a srácnak is ő, de egyikőjük sem mert lépni, és a srácnak lett más. Nem akarok én is így járni..

anya: ezt neked hoztam. mosolyog, hogy te is mosolyogj! nyugi, minden rendbejön!

Úgy vártam a hétvégét..szülinapom, 3napos buli stb...
Hááááát persze, hogy el kell rontani..barátnőm kitalálta, hogy menjünk sátrazni.
Oké, menjünk. Anyának szóltam is, hogy pénteken megyek el, vasárnap jövök, mivel, hogy mi megyünk el. Szegény kicsit kiakadt, mert ő meg meglepetés bulit akart nekem. Kibérelni valami helyet odahívni a barátaimat, meg 1-2 bandát. 
Az a "baszdmeg :c " érzés amikor ezt elmondta.... de nem baj, jó lesz a sátrazás.
A meghívottak fele nem tud jönni, semmi probléma, hisz ott is találkozunk még pár emberrel. Erre barátnőm  olyan embereket hív, akik miatt anno kikészültem, és bőven elég, hogy mindennap néznem kell őket...
Jójójójó mindegy. Haza megyek lenyugszok... anya bejelenti, hogy mit rendelt nekem szülinapomra. Egy olyan dolgot amire semmi szükségem, nem is vágytam rá, az egész nem érdekel....igen anya biztos örülni fogok neki... de még jó, hogy délelőtt felhívtam , és mondtam, hogy ne csinálja. ( nagyon jól tudja, hogy mit szerettem volna. nem nagy dolog, de már régóta azt akartam....)
Rájött, hogy elég nagy hülyeséget csinált, nem akartam, hogy ő érezze rosszul magát a letörtségem miatt, szóval elmondtam neki, hogy mi van a hétvégével. Egyből rávágta, hogy így ne menjek. Menjek inkább el valahova máshova. ( egyébként sem lett volna túl sok kedvem, mert basszus ez a szülinapom, ide zene kell meg alkohol, meg sok ember. jóóó nincs bajom a barátnőm szüleivel meg a tábortűzzel meg 5-6 emberrel aki ott lesz, mert szeretem őket, de na...) Lesz grenma a hétvégén, gondoltam majd akkor megyek oda. 
Már beleéltem magam, mikor ír a barátnőm, hogy nem jön az  a +2-3 ember akik miatt nem mentem volna.

Nem tudom mit csinááájak :c Annyira jó lett volna, ha ez az egész nem most van, és anya megcsinálta volna amit akart...az biztos tetszett volna. Úgy érzem az idei fel fog kerülni a "borzasztó szülinapok" listájára..

Egyre többen írjátok, hogy jó a blog, szeretitek olvasni. Ez nagyon jól esik, köszönöm nektek! 
A tegnapom nagyon jó volt........erről majd egyszer írok :D 
Ezen kívül most nem történt semmi, amit posztolhatnék, de ha gondoljátok, írjatok nekem askon/ facen témátkat amikről szívesen olvasnátok, vagy esetleg véleményt valamiről, és akkor azt ide leírom.

Mellesleg boldogságos gyereknapot midnenkinek! :D

Hogy mi milyen undorító világban élünk....
Az emberek önzőek, és figylembe se veszik egymást, nem törődnek azzal, hogy a másik jól van-e, esetleg még bele is rúgnak..csak akkor veszik észre mit tettek, ha már elveszítették az illetőt.
Mindenki a saját probémáival van elfoglalva, és átlép másokon, ahhelyett, hogy meghallaná a magukbafolytott segélykiáltásaikat, vagy észre venné, hogy mi megy körülötte. Az emberek eltűnnek, meghalnak, megölik őket, szenvednek, de ezt senki nem veszi észre, aki észre veszi az sem törődik vele.
Emberek ölnek embereket....
undorító az egész világ.

Barátnőmnek tegnap késő este elhunyt az anyukája...annyira felfoghatatlan.
Együtt nevettünk, és rá egy órára ilyen történik, mindenféle előjel nélkül..Szerencsére jó az osztályközösség így elég sokan mellette vagyunk, és segítünk neki ahogy tudunk, de a fájdalmat enyhíteni nem lehet. 
Olyan rossz érzés egy barátot szomorúnak látni....
És ez az egész helyzet.....

Na de pozitívan, ennél már csak jobb jöhet.
Kitartást mindenkinek, és figyeljetek oda egymásra!

Végre voltam suliban, már hiányzott a társaság. Holnap osztálykirándulás. Jónak kell lennie!
Egyébként most minden annyira jó. Félek, hogy elmúlik.....mindig elmúlik.
Már 4-5 napja nem történik semmi rossz. Ritkán fordul elő ilyen, de örülök neki.
Mostanában a "börtönöm" sem keres. Szerencsére sok más ember igen. 
Annyira jó érzés, mikor valaki akit szeretsz megölel, megpuszil, vagy csak egyszerűen beszélgettek.....
Most, hogy rájöttem milyen fontos vagyok a barátaimnak, nem is érzem magam egyedül. (:


 Semmi olyan dolog nem történt ezen kívül, amit meg tudnék osztani veletek, vagy ki kéne írnom magamból.
Szeritem egy időre ismét hanyagolom a blogot. Csak pár napig, aztán majd úgyis történik valami. :) Ha volt időd végig olvasni ezt a pár sort, ( amit nem is tudom miért írtam...csak, hogy legyen bejegyzés) akkor nyugodtan kérdezhetsz itt --> http://ask.fm/hofeherke :DD

Sokan kérdezitek, hogy én leszbikus vagyok-e. Nem, nem vagyok leszbikus, de 100% hetero sem.
Most őszintén, van egyátalán olyan ember akiben nincs egy minimális vonzalom az azonos nem iránt?! 
A válasz: NINCS.
Az emberek amint meglátnak egy meleg párt, vagy tudják valakiről, hogy az, egyből elítélik, kevesebbnek gondolják, kiközösítik. De miért?! Miért fáj nekik az, hogy valaki kicsit másabb, mint ők?!
Ők sem "makulátlanok". Elég bemenni egy börtönbe...ha már annyira ki vannak éhezve a dologra, mindegy, hogy kivel csinálják.  Vagy páldául melyik lány nem akart csókolózni egy másik lánnyal? Puszta kíváncsiságból. Ha annyira undorodnának nem érdekelné őket, hogy milyen egy azonosneművel, és bármennyire is vágynak már a dologra inkább magukhoz nyúlnának. Na mindegy....

Egyébként most minden jó! Itthon vagyok, már tudok aludni éjjelente, lassan meggyógyulok, a barátaimmal nem veszekszünk, a szerelmet meg próbálom figyelmen kívül hagyni :D

Újra itt! Az elmúlt pár napban  sok dolog megváltozott, főleg pozitív irányba.
Az emberrel, akiről az előző bejegyzésben írtam sikerült megbeszélni mindent. Ez úton is szeretnék
bocsánatot kérni tőle a durva fogalmazásért. Elég sok dolog összejött akkor, és az a kis félreértés volt az utolsó csepp a pohárban. Az a pillanatnyi szabadság érzet pedig nem is a tőled való megválástól, hanem a feszültség levezetéséből származott. De, ha már a "börtön embereknél" tartunk:
Visszatért egy régi "jó barát". Pedig annyira jó volt nélküle...Szerintem feltűnt neki, hogy már nem vagyok vele olyan, mint régen. Szóval most megint hanyagol. :D 
A sráccal akit megpróbáltam figyelmen kívül hagyni, újra minden olyan szép, és jó, mint régen. Ennek örülök, de ismét nem értem a logikáját....
Még mindig odáig vagyok érte, de akkora csalódást okozott az alatt a 2 hét alatt amíg nem is beszéltünk, hogy nem hiszem, hogy még akarok tőle bármit is.
Ennyi történt velem röviden, meg persze az apróbb dolgok, amikről még túlsokat nem tudok írni. 
Nem tudom mikor lesz új bejegyzés, igyekszem minnél hamarabb írni. De ez most nem tőlem függ, hanem az állapotomtól. Eléggé beteg vagyok, de próbálok gyógyulgatni. :)
 (ezt most nem ecsetelném itt, mert nem akarom hallgatni, hogy mekkora önsajnáltató vagyok :d )